Quantcast
Channel: Orvos- és egészségtudomány
Viewing all 334 articles
Browse latest View live

A XIII-as véralvadási faktor változása vesebetegek dialízis kezelése során

0
0
A XIII-as véralvadási faktor változása vesebetegek dialízis kezelése során Dénesné Magyar, Angelika Olívia Bevezetés: Végstádiumú vesebetegségben szenvedőknél gyakoriak a hemosztázis zavarok. A dialízis kezelésben részesülők között a kardiovaszkuláris betegség miatti halálozás gyakorisága 17-szerese az egészséges populációnak. A vénás trombózis 6-szor, az ischaemiás stroke 8-szor, az miokardiális infarktus 12-szer gyakrabban fordul elő, mint az egészséges populációban. Számos egyéb tényező mellett a véralvadási faktorok szintjének változása is szerepet játszhat ezen betegségek patogenezisében. Célkitűzés: A plazma XIII-as faktor aktivitás, illetve antigén koncentrációjának meghatározása és elemzése hemodialízis (HD)és hemodiafiltrációs (HDF) vesepótló kezelések során. Betegek és módszerek:. A vizsgálatba 30, legalább három hónapja HDF kezelésben részesülő, 20-68 év közötti, végstádiumú vesebeteget választottunk be. Kizárási kritériumnak számított a diabetes mellitus, ill. a malignus betegség, valamint a trombocita gátló terápia. A betegektől az aktuális kezelés előtt, illetve utána 1 és 4 órával levett plazmából határoztuk meg az FXIII aktivitását és antigén, valamint albumin koncentrációját. A vizsgálatokat két hét HD kezelést követően is megismételtük minden beteg esetében. Eredmények: A FXIII aktivitás és antigén a betegek 27 ill. 33%-ában magasabb volt a referencia tartomány felső határánál a soron következő HDF kezelés megkezdése előtt. Két hetes HD kezelés után a következő kezelés kiinduló értéke a betegek 27 ill. 40%-ában volt magasabb a referencia tartomány felső határánál. Az albumin koncentrációk a normál tartományban voltak. A FXIII szintek mindkét kezelés során szignifikáns emelkedést mutattak a kiindulási értékhez viszonyítva. Az albuminra történő korrigálást követően hemodiafiltrációs kezelés esetén az antigén koncentráció nem tért el szignifikánsan az egyes időpontok között, míg az aktivitás 4 óra kezelés után szignifikánsan magasabb volt a kiindulási és az egy órás értékhez viszonyítva is. Hemodialízis kezelés esetén mind az aktivitás mind az antigén koncentráció korrigált értéke szignifikánsan magasabb volt 4 óra kezelés után. Konklúzió: A FXIII szintek emelkedéséhez a vér betöményedésén kívül más tényezők is szerepet játszanak. Az általunk kimutatott FXIII szint emelkedés, még tovább fokozhatja a trombotikus események kockázatát.

Thrombocyta aktiváció mérése és értékelése

0
0
Thrombocyta aktiváció mérése és értékelése Nagy, Magdolna A thrombocyta aktiváció vizsgálatában fontos szerepet töltenek be a kollagénnel végzett vizsgálatok.Ezen vizsgálatok közül a thrombocyta aggregációs vizsgálatokhoz leginkább állati eredetű, míg a thrombocyta adhéziós vizsgálatokhoz főként humán eredetű kollagént használnak. Jelen munkában a humán és állati eredetű kollagének aggregációt és adhéziót kiváltó hatását hasonlítottuk össze thrombocyta aggregációs és adhéziós vizsgálatokkal. A thrombocyta aggregációhoz használt kollagének irodalmi áttekintése után az aggregációs vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy a humán I-es és III-as típusú kollagén keresztkötés nélkül nem indukál aggregációt, azonban azt követően már képes aggregációt kiváltani. A thrombocyta adhézió mind a ló ínból származó, mind a humán eredetű kollagén felszín esetén fénymikroszkóppal jól látszott.Eredményeink alapján elmondható, hogy a humán eredetű kollagének megfelelő előkezelést követően a ló ín I-es típusú kollagénhez hasonlóan használhatóak.

Malathion rövid- és hosszú távú DNS károsító hatásának vizsgálata placenta modell sejteken

0
0
Malathion rövid- és hosszú távú DNS károsító hatásának vizsgálata placenta modell sejteken Király, Laura Anna Az organofoszfát típusú vegyületek csoportjába tartoznak különböző peszticidek (pl. malathion) és a vegyi fegyvernek kifejlesztett rendkívül toxikus idegmérgek. Az OP-k a kolinészteráz enzim gátlásán alapuló (kolinerg) idegrendszeri hatásokon kívül más hatásmechanizmusú (nem kolinerg) változásokat is okozhatnak, amelyek érinthetik a reproduktív szerveket, és ezáltal, terhesség esetén, a magzatot is károsíthatják. Jelen vizsgálatunkban a malathion genotoxikus hatásait és ennek kimutatási lehetőségeit tanulmányoztuk emberi placenta sejtek in vitro modelljének tekinthető choriocarcinoma sejtvonalon (JAR HTB 144). A malathion kezelés hatására kialakuló mikronukleuszok gyakoriságát mikronukleusz teszttel a DNS egyszál töréseket alkalikus Comet assay-vel a DNS kettős száltörések kimutatását neutrális Comet assay-vel és γ-H2AX antitesttel végzett immuncitokémiai eljárással vizsgáltuk. Az alkalikus Comet assay-vel végzett kísérletek eredményei a mikronukleusz teszttel egyező tendenciát mutattak. A malathion koncentráció növelésével egyre nagyobb mértékben történtek DNS károsodások (száltörések, mikronukleuszok kialakulása), sőt a nagy malathion koncentrációk hatására már jelentős sejtpusztulás is tapasztalható volt. A neutrális Comet assay és a γ-H2AX antitesttel végzett metodikák egyaránt DNS kétszál törések megjelenését igazolták. Vizsgálataink alapján az is megállapítható, hogy a megfigyelt DNS sérülések egy részét, még magas malathion koncentrációk hatását követően is, a repair folyamatok képesek javítani.

A familiáris hiperkoleszterinémia korszerű gyógyszeres kezelési lehetőségei

0
0
A familiáris hiperkoleszterinémia korszerű gyógyszeres kezelési lehetőségei Vasas, Ferenc Béla A koleszterin és egyéb lipidek anyagcseréje központi szerepet játszik az emberi szervezet működésében, a lipidanyagcsere-folyamatok összetett és harmonikus működésében létrejövő rendellenességek azonban komoly egészségkárosodást okozhatnak. A familiáris hiperkoleszterinémia az LDL-anyagcsere veleszületett rendellenessége, ami korai érelmeszesedést okoz, és ennek szövődményeként többek között korai kardiovaszkuláris halálozáshoz vezethet. A familiáris hiperkoleszterinémia heterozigóta formája hozzávetőlegesen 500 emberből egyet érint, a súlyosabb homozigóta forma egymillió emberből egynél fordul elő. Familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő heterozigóta betegeknél nehéz fenntartani az optimális lipidparamétereket, a nagyon ritkán előforduló homozigóta formában pedig napjaink terápiás eszközeivel ez sokszor kivitelezhetetlen. A betegség időben történő adekvát kezelésével megelőzhető lenne a szívkoszorúér-megbetegedés és a többi súlyos szövődmény, ezért kiemelten fontos olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek kedvező mellékhatásprofillal képesek az LDL-koleszterin szintjének hatékony csökkentésére. A familiáris hiperkoleszterinémia patomechanizmusainak alaposabb megismerése újfajta farmakológiai célpontokat világított meg az elmúlt években. A közelmúltban ígéretes kísérletek történtek PCSK9 fehérje elleni antitestekkel, a koleszterinészter-transzferprotein (CETP) gátlásával, az apoB-100 antiszensz oligonukleotiddal történő inhibíciójával, valamint a mikroszomális triglicerid-transzferprotein (MTTP) gátlásával. Az utóbbi két elvre épülő gyógyszereket (mipomersen, illetve lomitapid) már engedélyezték az Egyesült Államokban 2013-ban, illetve 2012-ben. A PCSK9 inhibitorai közül az evolocumab esetleg már 2015-ben megjelenhet a gyógyszerpiacon. A legaktuálisabb angol és német nyelvű szakirodalom felhasználásával igyekeztem naprakész áttekintést adni jelenünk és a közeljövő terápiás lehetőségeiről familiáris hiperkoleszterinémiás páciensek számára.

A kombinált statin és ezetimib kezelés hatásossága krónikus vesebetegségben

0
0
A kombinált statin és ezetimib kezelés hatásossága krónikus vesebetegségben Tar, Ádám Az idült vesebetegségben szenvedők kardiovaszkuláris rizikó szempontjából a fokozottan veszélyeztetett populációba tartoznak, ezért náluk kiemelkedő fontosságú az erélyes lipidcsökkentő terápia. A 4,5 mmol/l-es összkoleszterin illetve 2,5 mmol/l-es LDL-c célértékeknek az eléréséhez a statin monoterápia sokszor nem bizonyul elégségesnek, így a kombinált statin-ezetimib terápia egyre széleskörűbb alkalmazása terjed a klinikai gyakorlatban. Az általam vizsgált 42 beteg lipidértékeiben a kombinált terápia hatására igen kedvező változások következtek be. A totálkoleszterin 5,7 mmol/l-ről 4,2 mmol/l-re, az LDL-c 3,4 mmol/l-ről 2,2 mmol/l-re, a TG 2,7 mmol/l-ről 1,9 mmol/l-re csökkent. Ezek a változások statisztikailag mind szignifikánsnak bizonyultak. A HDL-c szint a vizsgálat teljes időtartama alatt változatlanul 1,3 mmol/l maradt. A statint már kapó 37 beteg esetében az ezetimib hozzátétele az összkoleszterint 1,3 mmol/l-rel, az LDL-c 1,0 mmol/l-rel tudta csökkenteni. A statin nem kapó 5 beteg esetében az összkoleszterin 2,8 mmol/l-rel, az LDL-c 2,6 mmol/l-rel csökkent a kombinált kezelés hatására. A vesefunkció csökkenés üteme ezetimib kezelés előtt átlagosan 0,14 ml/perc/1,73nm/hó, míg ezetimib terápia ideje alatt a vesefunkcióromlás 0,06 ml/perc/1,73nm/hó-ra mérséklődött. Ez mindenképpen kedvező tendencia, de sajnos nem szignifikáns. Összességében elmondható, hogy az ezetimibet és statint tartalmazó kombinált terápia jelentősen képes javítani az idült vesebetegek lipidprofilját. A másik nagy előnye a kombinált terápiának, hogy ezetimib adásával lehetővé válik az alkalmazott statin adagjának redukciója. Ezzel a statinterápia újra elkezdhető olyan betegeknél, akik az emelt dózisú statint mellékhatások miatt nem tolerálták. A kombinált terápia által létrehozott lipidcsökkentés kiemelkedően fontos az idült vesebetegek életkilátásainak javítása szempontjából. Annak ellenére indokolt tehát a magas vérzsírszinttel rendelkező vesebetegeket kombinált terápiában részesíteni, hogy ez a terápia nem rendelkezik bizonyított renoprotektív hatással.

Új kezelési lehetőségek az acut ischemiás stroke terápiájában

0
0
Új kezelési lehetőségek az acut ischemiás stroke terápiájában Zub, Alexandra A diplomamunka témája az ischemiás stroke terápiájában használt nem rutin eljárások bemutatása, köztük újabb thrombolyticus szerek, UH-facilitált thrombolysis, illetve mechanikus embolectomiás eljárások.

Vállövi sérülések-Glenohumeralis instabilitás

0
0
Vállövi sérülések-Glenohumeralis instabilitás Varga, Dávid A glenohumeralis instabilitás és az ide vonatkozó korszerű ismeretek összefoglalása.

Ornitin-transzkarbamiláz hiány (OTCD)

0
0
Ornitin-transzkarbamiláz hiány (OTCD) Pfliegler, Anna Az urea ciklus felelős a szervezetben, az aminosavak lebontásából képződő ammónia ureává alakításáért, s ezáltal a vesén át történő elimináció lehetővé tételéért. Az ureaciklus zavarait az ureagenezisben részt vevő enzimek örökletes hibái okozzák, amelyek közös jellegzetessége, hogy a kialakuló hiperammónia következtében súlyos agyödéma léphet fel, majd halál. Enyhébb esetekben is súlyos, változatos idegrendszeri és egyéb (pl. véralvadási, májelégtelenség) tünetek alakulnak ki. Szerző röviden áttekinti a karbamid-ciklus működését, az egyes enzimek deficienciáinak jellemzőit, a hiperammonémia klinikai jelentőségét, majd négy beteg esetét ismerteti, akiknél a tünetek hátterében az ornitin-transzkarbamiláz hiány volt igazolható. Végezetül a terápiás lehetőségeket tárgyalja, a fehérje megvonástól a génterápiáig. A kórkép jelentősége abban van, hogy korai felismerése, a megfelelő kezelésnek az irreverzíbilis károsodások előtti megkezdése ezen betegek nagy részében is jelentős életminőség javulást eredményezhet.

A veleszületett immunrendszer genetikai variánsainak szerepe a haematopoetikus őssejt-transzplantáció kimenetelében

0
0
A veleszületett immunrendszer genetikai variánsainak szerepe a haematopoetikus őssejt-transzplantáció kimenetelében Kiss, Katalin Piroska A veleszületett immunrendszerben szerepet játszó természetes ölısejtek (NK sejtek) haematopoetikus ıssejt-transzplantációs kezelést (HSCT) követı citotoxikus hatása intenzíven kutatott terület. Az NK sejtek citolitikus aktivitását többek között a felszínükön kifejezıdı killer cell immunglobulin–like receptor (KIR) családba tartozó membrán receptorok, és a célsejtek felszínén lévı MHC I osztályba tartozó molekulák közötti kölcsönhatások szabályozzák. A KIR-mediált célsejt felismerésben a HLA-C és HLA-B antigének kulcsfontosságú szerepet töltenek be, azáltal hogy a receptorok ligandjául szolgálnak, és ezzel befolyásolják az NK sejtek aktiváló és gátló funkcióit. Célkitőzésünk volt a HSCT kezelésben részesült, myeloid rendellenességben szenvedı betegek, egészséges testvér, valamint nem rokon donorainak KIR genotipizálása multiplex allélspecifikus polimeráz láncreakcióval. Vizsgálni kívántuk továbbá KIR gének és az általuk kialakított haplotípusok gyakoriságát a magyarországi populációban. Ezt követıen célul tőztük ki a donorokban azonosított KIR gének és a betegben jelenlévı HLA antigének közötti összefüggés vizsgálatát a HSCT kimenetele – összesített, (OS) illetve betegségmentes túlélés (DFS) - szempontjából. A vizsgált magyarországi popouláció KIR genotípus ereményei hasonlóak más kaukázusi populációkban kapott eredményekkel. A myeloid sejtvonalat érintı malignus betegségben szenvedı 249 betegnél és HSCT donoránál azonosított KIR gének jelenlétét, illetve hiányát, és ezt követıen a recipiensekben jelenlévı HLA ligandjaik közötti kapcsolatokat vizsgálva, az alábbi eredményekre jutottunk: (1) a KIR3DL1 pozitív donorokkal történı transzplantáció és a recipiensek HLA-Bw4 státusza között nem találtunk szignifikáns összefüggést sem az OS sem a DFS esetén. (2) Az aktiváló KIR2DS1 pozitív donorokkal történı transzplantáció esetén elmondható, hogy a HLA-C státusz szignifikáns mértékben (p=0,047) javította az összesített túlélést HLA-C2 allotípust hordozó akut myeloid leukémiás betegek esetében (n=36). A sikeresen beállított gyors és hatékony molekuláris genetikai módszerrel kapott eredményeinket figyelembe véve, a KIR genotipizálási adatok felhasználásával hatékonyabb lehet a csontvelı transzplantációra váró betegek számára a megfelelı donor kiválasztása, mellyel az átültetést követı komplikációk csökkentése, és a betegek jobb életminısége is biztosítható lenne.

Szexuálisan átvihető betegségek molekuláris epidemiológiai vizsgálata

0
0
Szexuálisan átvihető betegségek molekuláris epidemiológiai vizsgálata Nagy, Katalin Ida Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évi 250 millióra becsüli a tünetekkel járó szaxuális úton terjedő megbetegedések (STD, sexually transmitted diseases) számát (1). Ezek a fertőző betegségek azon kívül, hogy a fertőzött egyénnek egészségügyi gondot okoznak, jelentős közegészségügyi és demográfiai problémákat is felvetnek. Ilyen például a terméketlenség valamint a rosszindulatú tumorok kialakulása (1). Napjainkban a humán papillomavírus (HPV) valószínűleg a leggyakoribb nemi betegséget okozó vírus. Az anogenitális régiót fertőző HPV típusoknak fontos etiológiai szerepe van a méhnyakrák kialakulásában, továbbá a HPV fertőzés szerepét igazolták a férfiak pénisz daganataiban valamint a végbél-, és a szájüregi daganatok jelentős részében. A méhnyakrák (cervix carcinoma) a világon a rosszindulatú emlődaganat után a nők második leggyakoribb tumoros betegsége, mintegy 450000 új esetet fedeznek fel évente, amelyből 25000 esetet az EU országaiban diagnosztizálnak. Az esetek többsége (83%) a fejlődő országokban történik kimutatásra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján évente kb. 1500-1600 új cervix daganatot diagnosztizálnak Magyarországon és hozzávetőleg 500 nő meg is hal a betegségben. Hazánkban az európai átlaghoz képest két-háromszoros a halálozási arány (2). A méhnyaki tumorok hozzávetőleg 70%-át a HPV 16-os és 18-as típusai okozzák, amikkel bizonyos kofaktorok együtt hathatnak: ilyen például a dohányzás, a szexuális partnerek gyakori váltogatása, a fiatalon kezdett szexuális élet (3). Egyéb patogénekkel történő korábbi illetve egyidejű fertőzés elősegítheti a vagy felgyorsíthatja a folyamatot. Vírusok közül a humán herpeszvírus [főleg a 2-es típus (HSV-2)] játszhat ilyen szerepet. A Chlamydia trachomatis (CT) egyes szerotípusai évente nagyjából 90 millió új megbetegedést okoznak, így feltehetően ez a világon a leggyakoribb szexuális úton terjedő baktérium. Nagyon sok a tünetmentes megbetegedés, hazánkban a tünetmentes hordozás gyakorisága 5-20% között változik (korcsoporttól és régiótól függően) (1). Magyarországon a második leggyakoribb nemi betegséget okozó bektérium a Neisseria gonorrhoeae (NG), amely a kankó (tripper) betegség okozója. Mind a CT, mind a NG kiválthatja a nemi szervek nyálkahártyájának gyulladását és a hámszövet sérülését. Ez utat nyithat egyéb kórokozók, például a HPV megtelepedéséhez. A gyulladt szövetekben csökkenhet az immunvédelem hatékonysága, hosszú időn át perzisztáló fertőzések alakulhatnak ki, amely HPV infekció esetében elősegítheti a malignus folyamat kialakulását és előrehaladását. 5 Tanulmányomban vizsgálni kívánom a HPV és CT, NG, HSV-1 és HSV-2 közötti kapcsolatot.

Kereskedelmi forgalomban lévő trombin generációs teszt analitikai pontatlanságának és biológiai variabilitáásnak vizsgálata

0
0
Kereskedelmi forgalomban lévő trombin generációs teszt analitikai pontatlanságának és biológiai variabilitáásnak vizsgálata Nevelős, Judit A trombin generációs (TG) teszt egy globális teszt, amely lehetővé teszi a trombin generáció teljes kinetikájának monitorozását, a keletkezett trombin teljes mennyiségének mérését. Kevés ismeretünk van a jelenleg két kereskedelmi forgalomban kapható TG teszt analitikai teljesítőképességével és biológiai varianciájával kapcsolatban. Jelen tanulmány célja a Technoclone cég Technothrombin TGA teszt analitikai pontatlanságának vizsgálata mellett a három TG paraméter (Lag time, Peak, AUC)rövid távú biológiai variabilitásának vizsgálata egészséges egyénekben.Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált paraméterek CVA értékei elfogadhatóak, a CVWS és CVBS értékei illeszkednek a TG tesztek paramétereire közölt változatos biológiai variabilitási adatokhoz. Meghatároztuk az individualitási indexet (II) is, amely alapján mindhárom paraméter esetén nagy heterogenitás állapítható meg, javasolt a kritikus differencia (CD) számítása. A CD értéke, amely alapján megítélhetjük a valós patofiziológiai változást, a Peak esetén lett a legnagyobb. Az elfogadható analitikai célt egy paraméter (AUC) közelíti meg. Összességében elmondható, hogy a pontossági eredmények elfogadhatóak, de a tesztet a diagnosztikai alkalmazhatóságához tovább szükséges fejleszteni, valamint további vizsgálatok szükségesek a hosszabb időintervallum alatti biológiai variabilitás vizsgálatára.

Humán nyál amiláz növényi inhibítorokkal történő gátlásának vizsgálata

0
0
Humán nyál amiláz növényi inhibítorokkal történő gátlásának vizsgálata Takács, István Gábor Az elhízás és az abból eredő egészségügyi veszélyek, amelyek közé tartozik a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, világméretű egészségügyi problémákat okoznak. A diéta ellenőrzése és a testmozgás alapelemei a túlsúly kezelésének. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek csökkenthetik a cukorbetegség kockázatát csakúgy, mint azok szövődményeit. Az alacsony glikémiás indexű diéta alternatívájaként egyre több kutatás folyik, amelyeknek az a célja, hogy a lassítsák a szénhidrátok felszívódásának mértékét a szénhidrátok lebontásáért felelős emésztőenzimek gátlásán keresztül. A legintenzívebben kutatott hatóanyagok az α-amiláz- és α-glükozidázgátlók közé tartoznak. A növényvilágban számos jól jellemzett és klinikailag is vizgált α-amiláz- és α-glükozidázgátló ismert. Dolgozatomban tizenhárom növényi extraktum α-amiláz-gátló hatásával kapcsolatos munkámat foglalom össze. Az enzimgátlás mérését CNP-G7 szubsztrát segítségével HPLC-vel végeztem. Ezzel az új szubsztráttal a korábbi módszereknél jobban tudjuk modellezni a természetes viszonyokat, mert mérete miatt ki tudja tölteni az α-amiláz szubsztrát kötőhelyét. A módszer hátránya ugyanakkor, hogy mivel ezt a mérési technikát kutatásra fejlesztették ki, a rutin laboratóriumi munkában alkalmazhatósága korlátozott, mert időigényes és speciális berendezés szükséges hozzá. A jelentősebb gátlással rendelkező nővényeknél meghatároztuk az IC50 értéket. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a vizsgált növények közül hat kiemelkedően jó α-amiláz-gátlóhatással rendelkezik. Ezek IC50 értéke 0,9-35,16 μg/ml közötti, ami nagyon kis koncentrációnak mondható. Jelen munka rámutat ezen növények α-amiláz-gátló tulajdonságára és lehetséges jövőbeli felhasználásukra. Az aktív növényi kivonatokat terápiás célra és funkcionális élelmiszerek gyártásánál is fel lehet használni, különösen olyan esetkben, amikor a kiindulási nyersanyag ártalmatlansága már bizonyított a tradicionális alkalmazás során.

Érzékenyített módszer kidolgozása C1-inhibitor analízisére

0
0
Érzékenyített módszer kidolgozása C1-inhibitor analízisére Madarasi, Irén Anikó A C1-inhibitor fő szabályozója a komplement-, kinin-, koagulációs- és fibrinolitikus rendszereknek. A funkcióképes C1-inhibitor az aktív enzimekkel reagálva stabil kovalens komplexeket képez, ugyanakkor a natív és komplex forma mellett hasított, inaktív, illetve polimerizálódott formában is jelen van a szervezetben. Akut fázis fehérje, plazma koncentrációja kétszeresére is emelkedhet, hepatociták, fehérvérsejtek és endotélsejtek is termelik. Örökletes vagy szerzett hiánya bradikininmediáltaangioödémát eredményez, ami nagyfokú életminőség-romlással járhat, illetve a roham lokalizációjától függően életet veszélyeztető állapotot eredményezhet. Bár a C1-inhibitor koncentráció meghatározása diagnosztikus jelentőségű, a jelenlegi módszerekkel kevés mintát lehet egyszerre mérni, ami a kutatási célokra nem alkalmas, valamint nagyon tömény szérummintát kell használni, ami felveti a nem kívánt fehérje-fehérje interakciók esetleges hatását. Célunk az, hogy egy már meglévő, a validitását bizonyított teszttel (radiális immundiffúzió) hasonlítsunk össze egy új, általunk kidolgozott (ELISA módszer), más mérési elven működő, de kutatásban költséghatékonyabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető eljárással. A két tesztet összehasonlítva, vizsgálva meghatároztuk az új teszt pontosságát, érzékenységét, detektálási küszöbét. Egészséges egyénektől származó humán eredetű alvadásgátolt vérplazmákat és szérumot használva összehasonlítottuk a különböző mintatípusokban a kétféle módszerrel a C1-inhibitor koncentrációt, és vizsgáltuk a minta-hígítások megbízhatóságát. Megállapítottuk, hogy az ELISA módszer esetében mind a négy típusú humán vérminta hasonló értéket mutatott, míg a RID módszernél kis mértékű, de szignifikáns különbség volt a különböző mintatípusok között. Mindkét módszerrel jól mérhető volt az alacsony C1-inhibitor szint is. Az ELISA módszer érzékenysége nagyobb volt, a mérési tartománya is megközelítőleg kétszeresnek bizonyult a RID módszerhez képest. Kutatási területen illetve diagnosztikai munkában is az ELISA módszer alkalmazhatósága a fenti okok miatt előnyösebb lehet, és egyszerre sokkal több minta mérhető vele, valamint ellenanyag igénye is kevesebb. Viszont még magyarázatra szorul, és további kísérletek végrehajtását szorgalmazza az az eredményünk, hogy a RID módszer 2,5-szer magasabb C1inhibitor koncentrációt mér vissza egészséges kontrollokból, mint az ELISA módszer.

Aminoglikozid rezisztencia gének előfordulása tünetmentesen hordozott kiterjedt spektrumú béta-laktamázt termelő bélbaktériumokban

0
0
Aminoglikozid rezisztencia gének előfordulása tünetmentesen hordozott kiterjedt spektrumú béta-laktamázt termelő bélbaktériumokban Sárdi, Hanga A Gram-negatív baktériumok által okozott fertőzések kezelésében jelentős szerepet játszanak a béta-laktám és az aminoglikozid antibiotikumok. Növekvő számban jelennek meg klinikai izolátumokban a kiterjedt-spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termelő, és egyidejűleg aminoglikozid rezisztencia géneket horzdozó bélbaktériumok. Az általunk vizsgált minták munka alkalmassági-, vagy gondozóintézetbe való felvételhez (krónikus ellátásban részesülő) szükséges szűrővizsgálaton résztvevő egészséges egyénektől származó széklet minták voltak. Az 1004 mintából 779 a munka alkalmassági vizsgálaton résztvevők, míg 225 a krónikus ellátásban részesülők csoportjába tartozott. A tanulmány célja tünetmentes egyénekből izolált bélbaktériumok által termelt ESBL gének hordozásának felmérése és körükben amingoglikozid rezisztencia gének valamint integronok vizsgálata. A 2mg/l cefotaxim tartalmú eozin-metilénkék agaron kinőtt telepek ESBL termelésének kimutatására korongdiffúziós antibiotikum rezisztencia vizsgálatot, a fenotípus megerősítésére kettős korong szinergizmus tesztet végeztünk. Fajspecifikus PCR-t (polymerase chain reaction) alkalmaztunk az E.coli és a K. pneumoniae fajazonosság megerősítésére, valamint specifikus PCR-t a rezisztencia gének kimutatására. A blaCTX-M gének és a génkazetták azonosításához a kimutatott amplikonokat szekvenáltattuk. ESBL termelés prevalenciája 2,98% volt, a munka alkalmassági vizsgálaton résztvevők esetében 2,3%, míg a krónikus ellátásban részesülőknél 5,3% (p=0,019). Az ESBL gének közül a blaCTX-M-15 a dominánsan jelenlévő típus. A munka alkalmassági vizsgálaton résztvevők csoportjában leggyakoribb aminoglikozid rezisztencia gén az ant(3")-Ia, míg a krónikus ellátásban részesülők csoportjában az aac(3')-IIa és az aac(6')-Ib. Fajok szerint a munka alkalmassági vizsgálaton résztvevőknél minden esetben E. coli-t izoláltunk, míg a krónikus ellátásban részesülők esetében 50,0-50,0%-ban E. coli-t és K.pneumoniae-t. Az 1- es típusú integron a krónikus ellátásban részesülők csoportjában gyakrabban (50,0%) fordul elő, mint a munka alkalmassági vizsgálaton résztvevők körében (33,3%). Összesen hatféle génkazettasorozatot azonosítottuk (dfrA12+orfF+aadA2; dfrA15+aadA1; dfrA17+aadA5; dfrA7; dfrA1+aadA1; aadA1a) az 1-es típusú integronokon. A 2-es típusú integront három esetben mutattuk ki, mindig E. coli izolátumokból. Az eredmények alapján az látható, hogy az azonos rezisztencia gének hordozása az azonos eredetű (például krónikus ellátásban részesülők) törzsekre jellemző függetlenül a fajtól, amire a rezisztencia horizontális vagy klonális terjedése lehet a magyarázat.

Az új orális antikoagulánsok laboratóriumi monitorozása

0
0
Az új orális antikoagulánsok laboratóriumi monitorozása Pituk, Dóra A diplomamunkámban az új típusú orális antikoaguláns készítmények (NOA) monitorozásának laboratóriumi lehetőségeit és a rutin haemostasis paraméterekre gyakorolt hatásait foglaltuk össze. A témaválasztás fontos és aktuális, hiszen az új típusú orális antikoaguláns készítményeket egyre szélesebb indikációs körben és egyre nagyobb számú betegnél alkalmazzák. Bár a NOA kezelés alatt nincs szükség a készítmények hatását mérő laboratóriumi vizsgálatokra, bizonyos helyzetekben – például sürgős invazív beavatkozások előtt - mégis fontossá válhat a készítmények aktuális koncentrációinak és az általuk kifejtett hatásoknak a kvantitatív vizsgálata. Célul tűztük ki a dabigatran és rivaroxaban laboratóriumi meghatározásának bevezetését követően, egyrészt az eddig vizsgálatra került betegek kapcsán, a terápia során észlelhető koncentráció tartományok meghatározását, az alvadási tesztek és a gyógyszerszintek összefüggéseinek tanulmányozását, valamint fentiek in vitro vizsgálatokban történő megerősítését.

TRAIL-indukálta NF-κB aktiváció vizsgálata humán rákos sejteken

0
0
TRAIL-indukálta NF-κB aktiváció vizsgálata humán rákos sejteken Takács, István Márton A TNF fehérje családba tartozó sejthalál ligandok népszerű terápiás célpontok a gyógyászatban, intenzív kutatási területet jelentenek mint potenciális rák ellenes szerek. Közöttük is az egyik legígéretesebb a TRAIL, (TNF-related apoptosis inducing ligand). Receptorai szervezetünk legtöbb sejtjén expresszálódnak, de csak tumor sejtekben aktívak, így igéretes támadáspontot nyújtanak a rák ellen folytatott harcban. Viszont mivel nem minden rákos sejt mutatkozik érzékenynek TRAIL indukált apoptózisra, pld. az NF-κB túlélési útvonal aktiválódása miatt, a jobb terápiás válasz elérése érdekében kutatások folynak kombinált kezelések irányában, melyekkel növelhető lenne a TRAIL indukált sejtelhalás hatásfoka.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések területi jellemzői

0
0
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések területi jellemzői Hegedűs, Andrea Diplomamunkám az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések infekciókontroll és surveillance tevékenységével foglalkozik. A multireziszten kórokozók és a Clostridium difficile fertőzések Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2012. évi eredményeit dolgoztam fel és hasonlítottam össze az országos eredményekkel.

A Szegedi Tudományegyetemen Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikán végzett vastagbél műtétek sebfertőzési surveillane-a

0
0
A Szegedi Tudományegyetemen Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikán végzett vastagbél műtétek sebfertőzési surveillane-a Szél, Borbála Bizonyítékok állnak rendelkezésre a kockázatok csökkentésére és a sebfertőzések megelőzésére vonatkozóan, melyeknek alkalmazása jelentősen visszaszoríthatja a sebfertőzések incidenciáját. A megelőzésben első helyen áll a fertőzések surveillance-ának végzése annak érdekében, hogy a kapott eredmények értékelésével megismerhessük a fejlesztendő területeket. Intézményünkben, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján 2014-ben több nosocomialis vastagbél műtétet követő sebfertőzést regisztráltunk, mint 2006-ban, megvizsgáltuk, milyen a helyzetünk az országos átlaghoz képest illetve egy hazai - a mi intézményünkhöz hasonló nagyságú és hasonló profilú - kórházhoz . Nemzetközi kitekintés után igyekeztünk választ keresni, hogy vajon miért nőtt a regisztrált sebfertőzések száma. Az adatelemzés és értékelés után végigtanulmányoztuk a vastagbél műtét esetében a sebfertőzések kialakulásának rizikófaktorait is, keresve a nálunk beazonosítható kritikus területeket. Konklúzióként bemutatjuk, hogy milyen minőségfejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg az infekciókontroll teamben annak érdekében, hogy csökkentsék a vastagbél műtétek előfordulásának gyakoriságát, biztosítva ezzel egy még biztonságosabb betegellátást.

Prevenció az alapellátásban - Békés megyei Egészségfejlesztési Irodák működése

0
0
Prevenció az alapellátásban - Békés megyei Egészségfejlesztési Irodák működése Gazdag, Nóra A diplomamunka célkitűzései közé tartozik az egészségfejlesztés és a prevenciós tevékenység, illetve ezek jelentőségének bemutatása. Továbbá annak megismerése, hogy Békés megye és a vizsgált négy kistérség milyen adottságokkal és a lakosságot érintő mutatókkal rendelkezik. Célom az Egészségfejlesztési Iroda bemutatása, a pályázati környezetének ismertetésével együtt. A diplomamunkában a Békés megyében kiépült négy kistérségben az Egészségfejlesztési Irodák jellemző vonásait térképezem fel, illetve azt, hogy ha akadnak, milyen speciális problémák merülnek fel az egyes Irodákban. Mely alapot adhat arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben milyen tényezőkre fektessenek nagyobb hangsúlyt a működés során. Mindezen összefüggések ismertetése által alátámasztani kívánom az Egészségfejlesztési Iroda működésének szükségességét.

Secunder prevenció a gyermek-alapellátásban

0
0
Secunder prevenció a gyermek-alapellátásban Fejes, Katalin A gyermekkor a legjobb időszak az egészség befolyásolására. Ebben a korban a leghatékonyabbak a szűrővizsgálatok.Fontos, hogy a felnövekvő generáció egészségesebb legyen, vagy mihamarabbi kezelésben részesüljön. Az első részben röviden leírás a prevencióról (fogalma, típusai). Továbbiakban a szűrések fajtáit és módszereit taglalja. A szűrésen kimutatható betegségek tüneteit és szűrési módszereit. A diplomamunka második részében az iskola-egészségügyi jelentésekből készült a kutatás. Ez alapján készült diagramokon a szűrésekre kötelezettek, szűrésen megjelentek száma, valamint a vizsgálatok alkalmával észlelt elváltozások száma látható. A kutatás középpontjában a 16 éves kori státuszvizsgálatokon megvizsgált és kiszűrt betegségek láthatóak.
Viewing all 334 articles
Browse latest View live